Azok közé az emberek közé tartozom, akik előbb látták a sorozatot, majd utána olvasták a könyvet. Bevallom, a sorozat első évada nem tudott megfogni, ellenben a könyv nagyon tetszett, és ez vesz rá, hogy folytassam a sorozatot, viszont csak a 2. kötet elolvasása után, mert a könyvet nem szeretném bespoilerezni magamnak.
Dexter Morgan pár nap alatt az egyik kedvenc könyves sorozatgyilkosommá vált. Szerettem a humorát, a gondolkodásmódját, azt a társadalomtól elzárkózott, érzelemmentes embert, aki végül megtört. Tetszettek a gondolatai, külön köszönet az írónak, hogy az egész világ szinte a fejében játszódik le, így sokkal könnyebb Dex helyében lenni.
Én és a krimi sajna nem nagyon állunk közel egymáshoz, talán az egyetlen nyomozó, akit valaha szerettem az Sherlock Holmes volt. De ez a fajta krimi szerintem marha jó, hogy költőien fejezzem ki magam. Valahogy a gyilkos szemszöge sokkal izgalmasabb számomra, mint a rendőrségé, és az okos, mindenre elszánt nyomozóé.
Imádtam a történetét! A gyilkosságok kegyetlenek voltak, de mégis olyan összeszedettek. És, bár nem élnék Dexter szavaival, miszerint "művészi" alkotás volt ez a darabolós gyilkos részéről, tény, hogy könyvekben történő gyilkosságok közül eddig ez volt a legizgalmasabb számomra. Szinte együtt izgultam a gyilkos személyének kiderültéért, annak ellenére, hogy már tudtam ki az a sorozatból. De a sorozat sokkal kevésbé összeszedett, mint a könyv. A sorozat nagyobb vonalakban járja végig az eseményeket, sok mindent kihagy és hiányzik belőle Dexter humora is (legalábbis a könyvben viccesebb volt), de ennek ellenére nem rossz könyvadaptáció. Dextert kicsit másképp képzelem el, de Deborah például a fejemben és a sorozatban is nagyjából stimmel, ugyanúgy ahogy LaGuerta is. Viszont a darabolós gyilkos kinézete egyáltalán nem hasonlít a könyvbelihez.
LaGuerta személye valahogy borzasztó idegesítő volt számomra, és néha Deb is... Ez a gif tökéletes válasz arra, amit néha én is éreztem:
Azt hiszem már az első fejezetben megfogott magának a könyv, és lehetett volna benne egy kicsit több a Sötét Utas tetteiből, de remélem, a következő könyvben így lesz.
Nem is ragozom tovább. Dex, zseniális karakter vagy.
A borító szerintem borzasztó jól néz ki, de nem is ez fogott meg ennyire elsőre a könyvben, hanem az alliteráló cím, és egy két olyan alliteráló mondat a könyvben is, hogy még a volt magyartanárom is fejet hajtana az író előtt. Mikor soroltam a könyvtárban a könyveket nem néztek hülyének... De ennyi D betűs könyv is csak ritka. Kár, hogy az utolsó rész címe Dexter halott, és még a borító sem illik a sorozatba. Lehetett volna Döglött Dexter vagy valami hasonló. Jó, ez kicsit durva lett volna, de legalább D betűs.
Én a Dexter dühödt démonainak most megszavazok egy...
5/5-ös értékelést!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése