Minden ami belülről fakad:
Írásmód:
Elsőre nekem furcsa volt. A regény első szám harmadik személyben íródott (ő), de mégis olyan érzetet keltett, mintha Emma és Peter magáról mesélt volna ebben a személyben. Mintha te is, te aki olvasol, úgy nyilatkoznál magadról, hogy XY elment a boltba. Hiszen megismertük az én érzéseit az ő szemén át. Nagyon érdekes megoldás, nem mondom, hogy rossz, inkább más.
Ellenben a humora kiváló, és annyi de annyi értékes gondolat és kiváló idézet alapanyag van benne, hogy nincs annyi hely a molyon. Ismét egy példát láthatunk a fejezetcímek kiváló használatára. Ahogy az előző Könyvértékelőben is írtam, rám a jó fejezetcím pozitív hatással van. Ki tudna szó nélkül elmenni például a Szélütés pisilés közben cím mellett? Én biztosan nem!
Belső építészet - a minőség is számít:
Nagyon szuper minősége van (szerencsére mostanában rosszal abszolút nem volt dolgom), vastagabb, nem áttetsző lapok, kissé sárgás tónusban. A betű mérete mintha az átlagnál egy fokkal nagyobb lenne, nem tudom eldönteni, minden esetre kényelmesen olvasható.
A történet az első:
Nem is tudom, mit gondoljak. Megvan a maga morbiditása, de élvezhető, könnyű hangvételű regény. Megvan a magához való esze, telis tele van olyan információkkal amik érdekfeszítőek, mind a halálról, temetőkről, temetkezési szokásokról. Akit érdekel a téma, annak kiváló kis olvasmány lehet. Helyszínként is rejtélyesen, misztikusan hat, valljuk be megadja az alaphangulatot.
A cím azonnal megfogott, és addig piszkálta a fantáziám, amíg el nem kezdtem olvasni. Könnyed címbe és borítóba bújtatott nehéz téma ez, amely oly játszi könnyedséggel beszél, nevettet, hogy nem is fogja fel az ember, hogy milyen súlya van. Ez a regény a halál feldolgozásáról szól, és hiszem azt, hogy segíthet benne. Ez, ahogy a legelején is írtam, fájdalmas téma, ám szerintem beszélni kell róla. Ne féljetek ti sem kérdezni róla, érdeklődni. Hiszen akármennyire is szomorú, a halál az élet része, nincs élet halál nélkül. Most még felfoghatatlan, de minden elmúlik. És tényleg, millió klisés és szemforgatós mondatot lehetne írni, de mind igaz. Érdemes lehet elolvasni felnőtt fejjel is, sőt, akkor egészen máshogy látja az ember szerintem. Érettebben, tapasztaltabban.
A téma feldolgozása kiválóan sikerült. Érezhető a téma komolysága, szomorúsága, viszont kiválóan ellensúlyozza ezt Emma humorával, az élethelyzetek komikumával. Bevallom, félve álltam neki, ugyanis én nem szeretek sírni. Szeretem, ha meghat egy könyv, vagy könnyeket csal a szemembe, de azt utálom, ha annyira megvisel, hogy taknyom nyálam egybefolyik (elnézést a vizuális típusú emberektől). Persze jó dolog az, ha hat az érzelmekre, és képes egy alkotó pusztán szavak által égnek emelni, vagy porrá zúzni. Őszintén nem vártam, hogy nevetni fogok.
Érdemes lehet azt hiszem a 12 éves korosztály kezébe adni. Tényleg hiszem, hogy segíthet a veszteségek feldolgozásában, de Emma esetéből tanulva a szülő új párjának elfogadásában is. Illetve ha Peter élethelyzetéhez hasonló áll fent (egyik iker halála, szülők hozzáállása), akkor is ez lesz a te könyved. Lehet, hogy a lurkónak egy letehetetlen, érdekes olvasmány lesz. Természetesen személyiségtípustól függ, érdemes lehet próbálkozni vele.
A karakterekről szakszerűen:
Emma Bloom:
Nagyon érdekes személyiség, kicsit azt hiszem magamra is ismertem benne. Nagyon aranyos kislány (nem, nem ezt találtam meg magamból 🙄, aki kíváncsi, játékos, és furcsa az érdeklődési köre, ami sosem baj, inkább ilyen legyen. Okos, és nagyszerű barát, lány. Ha kora beli lennék, örülnék, ha a barátom lenne.
Peter Herbst:
Rajta követhettük végig azt, amit a gyász feldolgozásának folyamatáról írt a könyv. Kiválóan szemléltette az írónő ezt a folyamatot Peter esetén át. Egészen megszerettem.
Severin Bloom:
Mosolygós, iszonyatosan jófej apuka, akivel bárki jó barátságban lehetne. Az egyik legjobb arc az egész történetben. Imádtam a bölcsességeit. Kiválóan sikerült figura.
A borító:
Szerintem zseniális. A cím elhelyezése, a betűk játéka, mind szuper, nagyon különleges színvilággal. Nem tudok olyan részt mondani, amit ne imádnék rajta. Csak nézzetek rá! Hát nem elképesztő? Nekem a kedvenceim közé tartozik!
Árkategória:
Eredeti áron 2700 Ft, annyit szerintem bőven megér, viszont most a Mai-Könyvnél csak 1889 Ft! Szóval mindenképp érdemes lehet lecsapni rá, ha titeket is érdekel a téma!
Pár fontosabb adat:
Eredeti cím: Essen Tote Erdbeerkuchen?
Eredeti megjelenés éve: 2013
Kiadó: Kolibri
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 156
Kötés: puhatáblás
ISBN: 9789634370277
Fordította: Nádori Lídia
Fülszöveg:
Egy különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…
"Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. „Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?”
Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.
Nekem ez a regény 4,5 csillagot ért, én csak ajánlani tudom, körülbelül 12 éves korban.
Egyébként ne lepődjetek meg, mostanában sokkal több könyvértékelő fog érkezni, mint eddig, ugyanis egy kicsit belendültem, itt a nyár, és most nagyon imádok olvasni. Ezzel csak egy gond van, hogy gyorsabban írok, mint olvasok, és halomba gyűlnek az értékelésre váró kötetek az íróasztalomon. De legalább a takarékos kihívásomra is gyűlik a pénz egy kicsit, és nem mellesleg, tökéletes időtöltés is. Úgyhogy hamarosan érkezem egy új értékeléssel, ezúttal vagy Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszonyával, vagy Ruby Saw Chiarájával! Bármelyik is jön, hamarosan egy új bejegyzésben találkozunk, sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése