2018. szeptember 3., hétfő

Könyvértékelő - Scott Westerfeld - Leviatán ⚙️


   Ez volt az a könyv, amit először otthagytam a boltban, majd végül addig piszkálta a fantáziámat, hogy visszamentem érte és a 2. kötetéért. Őszintén mondom nektek, hogy hatalmas szamár lettem volna otthagyni egy ilyen jó kis regényt!


Minden, ami belülről fakad:

Írásmód:

   Imádtam! Tipikusan olyan írásmód, ami nem akarja a szádba rágni magát, de izgalmas, pörgős, remekül olvastatja magát. Egyszerre mesél, ad át élményt a szavakon keresztül és kalauzol el egy olyan világba, ami kegyetlen, régi, megtörtént, de mégsem, ezáltal csupa csupa újdonság és meglepetés az egész. Ezért is imádom annyira a steampunkot. Egyszerre a jövő, egyszerre a múlt. 


Belső építészet – a minőség is számít:

   Ez a könyv minőség terén egy csoda. Hófehér, sima lapok, amelyek nem látszanak át és remek a tapintásuk. Fantasztikus illata van! Friss és ropogós könyvillat ez, ami rögtön leveszi az ember molyát a lábáról! A margók és a betűméretek nagyok, így tényleg gyorsan lehet vele haladni, ha nekiül az ember. A betűtípus kimondottan tetszik.
   A grafikákat mindenképpen meg kell említenem. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen összetett és bonyolult új világot el tudjak képzelni, hiszen nem minden nap lát az ember hidrogénszaglászt, lépegetőt vagy éppen a Leviatánt. Csodás munkák voltak egytől egyig. Kiemelt kedvencem a belső oldalon található átalakított térkép, az egész csupa részlet, eszméletlen munka.




A történet az első:

   Ez a fantasztikus regény bizony megtörtént eseményeken alapszik javarészt, az író az első világháború eseményeiből merít ihletet, a Leviatán a háború kitörésének elejét taglalja. Alternatív történelmi regény, tehát az alkotója egy alternatív verzióját képzelte el a háborúnak, rengeteg újítást eszközölt a regényben, és azt kell mondjam, ha ilyen lett volna valóban az első világháború, a gyerekek valószínűleg nem aludnának el történelem órán, és valószínűleg a gatyámba tojnék a félelemtől. El se merem képzelni, mi lett volna, ha valóban olyan fejlettségi szinten tartottunk volna már akkor, hogy játszadozzunk a DNS-sel, új állatfajokat koholjunk darwinistaként, vagy éppen minden barkácstudásunkat megragadva iszonyatosan erős és halálos gépezeteket működtessünk. A Föld nem biztos, hogy túlélte volna. A mű borítóján a The New York Times feltett egy kérdést: „Nem lett volna fantasztikus, ha az első világháborút genetikailag módosított mutáns állatokkal vívták volna gőzzel hajtott harci gépezetek ellen?” Nos, nem. Valószínűleg nagyon nem.
   Mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, Westerfeld hogyan képzeli el a háború végkimenetelét, hiszen már, ha az első kötet ilyen eseménydús volt, el se merem képzelni, micsoda izgalmak várnak rám a Behemótban és a Góliátban! Én azt mondom, hogy aki kedveli a történelmet, az mindenképpen olvassa el, aki pedig nem, de kedveli az pörgős könyveket, ami tele van csatajelenetekkel, izgalmas fajokkal és gépekkel, annak is mindenképpen megérhet egy próbát, szerintem nem fog csalódni benne. Férfiaknak például kifejezetten tudom ajánlani, de én lányként is nagyon élveztem!


A karakterekről szakszerűen:

Deryn (Dylan) Sharp:

   Kifejezetten szimpatikus volt a csajszi. Erős, magabiztos lány, aki különb volt minden legénynél a fedélzeten. Kíváncsi leszek, mi lesz, ha kitudódik, hogy lány, vajon milyen büntetést kap majd érte, ha kap egyáltalán, mi lesz vele a továbbiakban. Én ebben a világban valószínűleg az ő darwinista oldalukon lettem volna, hisz igazi állatbolond vagyok, akárcsak Deryn, az is lehet, hogy én is jól éreztem volna magam a Leviatán fedélzetén, és még jó barátok is lehettünk volna.


Hohenberg Sándor:

   Sanyi a könyv története alatt személyiségváltozáson megy át, ami viszont szimpatikussá tette. Szerintem igazán talpraesett figura, aki minden élethelyzetben feltalálja magát, ha kénytelen, azok után is, amin átment. 


Volger:

   Semleges volt számomra, de inkább a kedvelés felé hajlik a mérleg. Ő volt a józan ész, aki végig segíti Sándort. Jó kis mellékszereplőnek mondanám.


Dr. Barlow:

   Alapjáraton nem kedvelem a „mindent jobban tudok” típusú karaktereket, de a végére már azt is mondhatnám, hogy megkedveltem, és nagyon kíváncsi is lettem a történetére, no meg a tojásaira. Mármint amik a ládában vannak… 


A borító:

   Az első dolog volt, ami megfogott a műben. Hihetetlenül jól tükrözi a regény hangulatát, fantasztikusak a színei, aminek köszönhetően fotózásra is tökéletesen alkalmas. De ha leveszi az ember ezt a bámulatos védőborítót, lapul alatta egy csodálatos kemény borítás is, ami hát valljuk be önmagában is megállná a helyét. Zseniális. Oda meg vissza vagyok érte. Le a kalappal Keith Thompson illusztrációi előtt, egyszerűen szemet gyönyörködtetőek.



Árkategória:

   Én még azt a 4000 Ft-ot sem sajnálnám érte, amit eredeti áron elkérnek ezért a könyvért, hisz keményborítós és pazar minőségű. Én 1490 Ft-ért vettem egy kisboltban, de most a Könyvudvarnál is elérhető 990-ért a Behemóttal együtt (én azt is 1490-ért vettem). Muszáj lesz beszereznem a Góliátot is, hogy teljes legyen a sorozatom, de egy akciót azért még megvárnék valamelyik kiadónál, bár így is van rá 20% az Új Könyveknél, de hátha lesz majd olcsóbbért is. 
   Csak egy dologtól félek, hogy a 3. kötet minősége másabb lesz, mint az első kettőé, ugyanis a 3. kötetet már a Ciceró adta ki, nem az Ad Astra. Kérlek nyugtassatok meg, hogy a méretek is ugyanakkorák, mint az első kettőnél, és pont ugyanúgy néz ki (a logót leszámítva nyilván)! De hálával tartozunk a Cicerónak, hogy kiadta a 3. részt, hiszen ha ők nem adták volna ki, lehet nem is olvashattuk volna magyarul soha. 
UPDATE: kaptam az információt, hogy ugyanolyan! Nagyon boldog vagyok! 💓


Pár fontosabb adat:


Eredeti mű: Leviathan

Eredeti megjelenés éve: 2009

Kiadó: Ad Astra

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2012

Oldalszám: 540

Kötés: keménytáblás

ISBN: 9786155229152

Illusztrálta: Keith Thompson

Fordította: Kleinheincz Csilla 

Címkék: 21. század, alternatív történelem, cross-dressing, gyermek - és ifjúsági irodalom, illusztrált, kalandregény, léghajó, Locus-díj, sci-fi, steampunk

Szerintem bátran megadhatom neki azt az 5 csillagot, igazán megérdemli!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése