2017. január 18., szerda

Könyvértékelő - Harry Potter és az elátkozott gyermek 🎩

"Néha az életért halállal kell fizetni."
                                                                                                                     - Perselus Piton 

  Mostanában nagyon kevés időm jutott a blogra, de olvasni viszont olvastam, nem is keveset, azokat az értékeléseket is fogom hozni folyamatosan. Bővítettem a kis polcocskámat is, méghozzá a teljes Vándorsólyom trilógiával, a lánnyal, aki ragyogni akart, azaz a Geek Girl sorozat 4. kötetével, ami nyereménykönyv volt, és ezúton is köszönöm a Menő Könyveknek, John Cure könyveibe beleszerelmesedve beszereztem A fekete esernyős férfit, és a polcom új és legszebb ékét is kiemelt helyre tettem, a Harry Potter és az elátkozott gyermeket. De a könyvtárazásaim során sikerült kiolvasnom Tavi Kata eddig megjelent Sulijegyzetek sorozatának tagjait és sok sooooook mangát. 😊 



  Próbáltam spoilermentes értékelést írni, de azt hiszem ez lehetetlen.

  Sok-sok negatív kritikával találkoztam, és sok-sok pozitívval is, így be kell valljam, kissé félve álltam neki a kötetnek, hisz azt hittem mániákus Potterhead-ként csalódni fogok benne. Viszont megtanultam, hogy sosem szabad előítéletekkel egy könyv olvasásába fogni. Azt hiszem, én ezt a könyvet IMÁDTAM. 
  Nem csak azért, mert tudta folytatni a megkezdett történetet valamilyen szinten, de egy egészen új világot is felépített olyan karakterekkel, akik már 11. éve az életem részei, és olyan újoncokkal, akik ezentúl a varázsvilág részei lesznek. Az új Harry valahogy teljesen passzol abba képbe amit elképzeltem, Ron, és Hermione is. De Ron legalább nem panaszkodhat, hogy megsavanyodott volna, és veszett volna a humorából. Hermione ugyanolyan okoska, mint volt és szerintem ⚠csodálatos mágiaügyi miniszter lett belőle, aki alatt végre mindenki egyenlő lehet és nincs megkülönböztetés sem.⚠ Igazából szerettem Draco-t régen is, de most egyenesen imádtam, viszont a fia, Scorpius belopta magát a szívembe örökre. Édes, vicces és annyira jó páros Albusszal, mint anno Ron és Harry, már csak úgy lett volna minden kerek, ha egy Hermione szerű karakter lett volna mellettük, aki szerintem tuti Rose lett volna. Ha nem idegesít fel teljesen. NEM MINDEGY, HOGY VALAKI MARDEKÁROS VAGY GRIFFENDÉLES??? Nekem teljesen mindegy, mindegyik ház jó a maga módján.
  Nagyon sok zseniális ötlettel találkoztam benne. 


SPOILER ALERT! (durva)

  Imádtam az időnyerős utazgatásokat, és a minden egyes alkalommal megváltozott világot, de szerintem a Voldemort által uralt világ sikerült a legjobbra. Tényleg brutális belegondolni, mi lett volna, ha ő marad hatalmon. Valószínűleg igaz lett volna ez. Halál, pusztulás, mugli és varázslókínzások, öldöklés, virágzó feketemágia. Brr. És ami még rosszabb... Dolores Umbridge... soha. De soha. Fúj. Talán rosszabb, mint Voldi. 
Már az elején sejtettem, hogy Delphi sáros valamiben. Túl kedves, túl aranyos, és túlságosan ott-vagyok-mindenben-hadd-segítsek típus. Az olyanokra mindig gyanakodni kell, mert valószínűleg Voldemort egyik rokonáról van szó és meg akar téged ölni. Ezt jól tanuljátok meg.

SPOILER VÉGE!

  Ez a kis rövid kötet sem mulaszotta el a varázslóvilág iránt érzett hiányomat, de enyhítette valamicskét. Szeretnék majd hasonlót egy új történettel ebben a világban, vagy esetleg egy EREDETI Potter sorozat (Rowling-féle bölcsek kövétől a Halál Ereklyéiig) féleséget az Ilvermorny-ról regényként, esetleg hasonló szövegkönyvet a Legendás állatok és megfigyelésükből egy furkásszal a borítón. De hátha egyszer bekövetkezne, még nem halt meg minden reményem. De nem ám.


Borító borító... Lehet nem imádni? Olyan szép és színeiben is fenséges. Talán az tette volna még különlegesebbé, ha egy ezüst-fekete belső borítót kap, a külső pedig maradt volna ez. Vagy egy díszkiadást ezüst-feketében. 😍



Ha már Legendás állatok és megfigyelésük, akkor nézzük meg a filmet is! Volt szerencsém moziban látni, és nekem nagyon tetszett! Nem volt unalmas, jó volt a történet (egy-két baki volt csak), aranyosak voltak az állatok, főleg furkász úr, aki hihetetlen aranyos volt miközben ellopott minden csillogó mozdítható dolgot. A színészeket is nagyon szerettem, Eddie Redmayne nagyon jól alakította Göthét, de Salmander úr amúgy is nagyon jó karakter. Rajta kívül még a mugli karakter, Jacob Kowalski volt szerintem a legszerethetőbb, illetve az a fél másodperc, amikor megjelenik Johnny Depp aka Grindelwald, és a moziban a nők egyenként sóhajtanak fel. (Nem vicc, tényleg ez történt, természetesen én is köztük voltam. 💜Johnny.) De a legérdekesebbnek mégis az obscurust és Credence-t találtam (nem mondom hogy KREDENC. NEMMONDOM. De. Kredenc.), olyan jól meg volt csinálva az egész, és annyira sajnáltam őt. (De, ha elpusztították (ELVILEG), akkor miután felrobbant, miért szállt egy kis darabja el? Érdekes. De a végén az eső annyira jól meg volt csinálva, hogy megbocsátok. (Viszont a házban tartózkodókra hogy hatott a bűbáj? Ittak a vízből és azon keresztül? Valószínűleg.)
  A-Z-ig imádtam. (Valaki vegyen nekem egy olyan táskát. Köszönöm.)
Már csak 2018-ig kell várni a Legendás állatok és megfigyelésük 2-re. Hála istennek! Én már várom. 😀
  Nektek ki volt a kedvenc karakteretek? És legendás állatotok?