Mangapercek - Kiyoko Arai - Beauty Pop 1-5. 💇

   Februárban egy olyan mangát hoztam el nektek, ami a szépségiparral foglalkozik, egy ifjúsági, shoujo és josei manga, és annak ellenére, hogy egy könnyed, gyorsan olvasható történet, ez már nem lopta be magát a szívembe annyira, mint az elmúlt hónapokban olvasott történetek. Összességében visszanézve nem nekem való már.

A történet az első:

   A történet középpontjában először is az Olló Projekt tagjai és maga az OP áll, másodsorban pedig Kiri, akinek a neve később nem is határolódik majd el oly nagyon az OP-től. 

Forrás: animeaddicts.hu

   Az OP a történet elején egy 3 fiúból álló csapat, akiknek feladata, hogy egy nyilvános OP átalakítás keretein belül mindig egy lányt széppé varázsoljanak. Ez a lányoknak mindig egy hatalmas lehetőség, hiszen akiket "széppé" varázsolnak, az mindig megtalálja az igaz szerelmet. Tagjai között van Narumi, aki Japán legjobb fodrászává szeretne válni és jó úton is van e felé, de hirtelen haragú, és utálja a lányokat, Kei, aki kiváló körömművész és a kedvenc OP tagom az egész történetből, és Ochiai, aki a sminkért felelős, ő az OP elnöke, az agya pedig úgy működik, mint egy számítógép. Később még csatlakoznak még hozzájuk (Na-kun örömére... 😁).

   A másik fő száll Kirié, aki hasonlóan tehetséges, mint Narumi, ha nem jobban, a vágása villámgyors és mindig precíz, ráadásul sokkal kedvesebb, mint Narumi, és mindenkin segít. Édesapja mellett dolgozik a szalonukban. Naru-naru legfőbb bosszantója, ráadásul sok sok fordulat okozója. Kapcsolódik Mr. X-hez és Narumi egyetlen vereségéhez is, persze ez iszonyatosan nyilvánvalóvá válik a sorozat alatt. Beceneve Pufifej és van egy iszonyatosan aranyos, dagi macskája, Sampon.

   Most, hogy egy picit bevezettelek a történetbe, vágjunk is bele az én személyes véleményembe!

    Már olvastam egyszer az első részt, de évekkel ezelőtt, és emlékszem az értékelésem alapján, hogy akkor nagyon tetszett. Imádtam a 3 OP-s fiút, olyanok voltak nekem, mint a "hercegek" fiatalabb fejjel. Viszont most 21 évesen elolvasva borzasztóan irritáltak az első kötetben ( a többiben kicsit kevésbé). Narumi állandóan dühös, akinek az elején viccesek a dühkitörései, aztán pedig nagyon idegesítővé válnak, majd ismét viccesek. Ochiai, aki az első kötetben Aoyama felé elenged egy két olyan megjegyzést, hogy kinyílt a zsebemben a bicska, de alapból úgy bánnak a lányokkal, mint a húspiacon az áruval szokás. Aki kicsit ducibb, nem olyan szép, azt már át sem alakítják, lesz is erre példa egy későbbi kötetben. Nekem ez borzasztóan negatívum volt. Viszont átmennek egy kis jellemfejlődésen az 5. kötetig, és csak remélem, hogy a 10. kötetig kicserélik a személyiségüket. 

Forrás: animeaddicts.hu

    Persze voltak kedvenc karaktereim a történetben. Kiri szerintem zseniális, kedves, és imádom, hogy tojik mások véleményére. Ennek ellenére nem ő a kedvencem. Szerintem a legjobb Minamoto Iori volt, aki Kiri gyerekkori barátja, rajong Kiri édesanyjáért, amerikai-japán, és a japán mondataiba gyakran keverednek angol szavak. Parfüm és aromaterápia specialista, és a legjobb jeleneteket köszönhettük neki. 

   Maga a történet egyébként nem volt vészes én szeretem az ilyen versenyzős, iskolai, slice of life történeteket. A fiatalabb korosztálynak ez is tetszhet, viszont én biztos nem mutatnám meg a gyerekemnek (nincs, de ha lenne), mert nem szeretném, ha azt hinné, hogy helyes, ahogyan a fiúk néha a lányokkal bántak. Valószínűleg én éltem ezt meg olyan véresen komolyan, de ez csak az én véleményem, nagyon sok embernek tetszett. Fontos, hogy ez a vélemény csak az első 5 kötet tartalmára igaz, amennyiben a fúk változnak a következő 5 kötetben, azt le fogom nektek írni.

    Egyébként könnyed limonádétörténet volt, amivel szerencsére gyorsan lehetett haladni. Kiemelném a humorát, mert az szerintem jó volt.  

Anime - mi a helyzet "filmes" fronton? 

   Ha minden igaz, ez a mű kizárólag manga, jelenleg nem létezik belőle anime.

Grafika - a manga legfontosabb eleme:

   Hatalmas a változás szerintem az 1. és az 5. kötet között. Nem volt rossz az elején sem, de az 5.-re kifejezetten szép lett. Sokat javult a haj textúrája, az arcok egy két momentumot leszámítva szintén nagyon igényesek lettek, összességében ez a stílus is olyan, hogy nekem tetszik.

Sajnos ez a manga másodjára engem nem talált meg teljesen, de még mindig nem a nagyon rossz kategória, ezért 5 csillagból 3-at tudok neki adni.

Harry Potter Könyvjelző Maraton - Draco Malfoy, egy Mardekáros szerelem 💚

   El se hiszem, hogy végre elérkezett ennek a bejegyzésnek az ideje! Ma elhoztam nektek az első saját tervezésű Harry Potter könyvjelzőmet, ami nem más, mint Draco Malfoy, a Februárra való tekintettel egy kis Valentin napi köntösben. Ez úttal is ti irányíthattátok a varrásomat Instagramon szavazás keretein belül! Még fogunk ilyet csinálni, ezért érdemes csatlakozni az oldalhoz, linket találtok az oldalsávban!

    Az elején nagyon nem voltam megbékülve vele, teljesen más volt, mint az eddigi rajzok, amik alapján dolgoztam, de azután nagyon megszerettem ezt a kis könyvjelzőt. Nálam is fennáll annak az esete, hogy a saját rajzaimat mindig csúnyábbnak látom a másénál, ez most sem volt másképp. Viszont mire elkészítettem iszonyatosan a szívemhez nőtt, és már látom magam előtt, hogy fog majd több karakter egymás mellett mutatni, remélem sikerül megvalósítani a ezt a képet. Remélem nektek is tetszik, mindenképpen írjátok meg róla a véleményeteket!

   A március miatt iszonyatosan izgatott vagyok, ugyanis megkértelek titeket, hogy írjatok egy karaktert a Potter világból, akit szívesen látnátok, és én a legtöbbet írt karaktert készítem el. A választásotok egy hatalmas kedvencemre, Luna Lovegoodra esett. Igyekeztem egy olyan bohókás karaktert rajzolni, mint Luna maga, így nem hiányozhat az üvöltő oroszlános díszsüveg a fejéről, a retek fülbevaló a füléből és az ikonikus fantomfigyelő szemüvege sem. Már iszonyatosan várom, hogy meglássátok a végeredményt! De addig is vágjunk bele, nézzük hogyan is készült el Draco!

Amire szükség lesz:

• filcanyag (szürke, fehér, rózsaszínes tónusú bőrszín, fekete, világoszöld, sötétzöld, piros)
• hímzőfonal (fekete, világos zöld) (perlé)
• ragasztó
• tű
• olló
• cérna (szürke, fehér, fekete, világoszöld, sötétzöld, piros, bőrszínhez passzoló)
• tűfilc
• vázlathoz eszközök

1. lépés

Vázlatkészítés!

2. lépés

Vágjuk ki az alapot és a hátulját! Én a szavazásotok eredményeképp szürkére készítettem el.

3. lépés

Vágjuk ki az elemeket, és ragasszuk fel őket. Itt azért a színek kiválasztásában már többször kértem a segítségeteket.

4. lépés

Levarrjuk a részeket. Ez egy viszonylag fix dolog, úgyhogy itt nem tudtam mit kérdezni, de a következő alkalomra igyekszem kitalálni valamit, amivel lehet variálni. Ha van ötletetek rá, szívesen fogadom! 

5. lépés

Jöhet a kontúrozás fázisa! Már rég izgatja a fantáziámat, hogy milyen lehet, ha hímzőfonallal készítem el, nem fekete cérnával és azt kell mondjam, nagyon örültem, hogy megszavaztátok, hogy próbáljam ki. Bizonyos részeken még jobban is mutat szerintem, ha fonallal csinálja az ember, de az írisz körvonalát és a szemhéjat cérnával készítettem el, és szerintem a haj tincseinél is jobban mutathat, de ezzel még kísérleteznem kell majd. Mindenesetre tetszik a technika, csak meg kell találnom az arany középutat a túl sok és a túl kevés vastag kontúr között. Egyébként a hímzőfonalam perlé, nekem ez vált be a legjobban.

6. lépés

Ezúttal egy különlegesebb hátsó részt kapott ez a könyvjelző, a karaktereimet a nevükkel ellátott hátsó felülettel fogom jelölni, illetve ha a Harry Potter széria tagja, akkor egy szívecskét is kap a sarkába, ami a valamelyik házhoz való tartozását jelöli majd. Így Draco esetében egy Mardekáros zöld szív is helyet kapott a hátsó elemen. Eredetileg úgy akartam, hogy csak a Valentin napi sorozat tagjain legyen szív, de végül menőbbnek találtam, ha minden HP karakteren lenne.

A hímzést fekete perlével végeztem.

7. lépés

Ragasszuk össze a 2 részt és a döntés szerint zöld hímzőfonallal varrjuk körbe. Ugyanazt a perlé hímzőfonalat használtam, amit a szívhez, és apró pelenkaöltésekkel dolgoztam.

És ezzel el is készült!

   Sokkal gyorsabban lehetett vele haladni, mint a régi maraton részekkel, de mégis mutatós, szerintem egy Harry Potter rajongó moly barátnak tökéletes ajándék lehet! Akár utó Valentin napi is!

Anyagköltség: teljesen megfizethető, egyáltalán nem drága, minden alapanyag sokáig elég. Igaz több filcet kell venni, de az alapból is kijön 2 könyvjelzőnyi, a többiből pedig a kisebb részek miatt egy könyvjelzőre nagyon kevés megy el. Ha mindent beszerez az ember, akkor is egy könyvjelzőre az anyagköltség minimális, a ráfordított pénzből nagyon sok könyvjelzőt el lehet készíteni, egyedül az alaphoz kell venni mindig. Egy tanács azoknak akik bele szeretnének vágni a filces varrásba: sose dobj ki semmilyen maradék anyagot. Én egy nagy ládában tartom, és minde apró nyesedéket beleteszek, hiába csak 1-2 centis vagy még kisebb elemek, ugyanis lehet, hogy egyszer pont egy szemhez vagy valami ruhaelemhez éppen egy hangyakukinyi darab fog kelleni és akkor nem kell kivágni egy érintetlen filcanyagból, elég csak abból a picikéből.

Nehézségi fok: ha van egy alap varrás tudás és egy picit gyakorolja az ember a hímzést, nagyon hamar bele lehet tanulni. Ez a könyvjelző szerintem közepes a hímzett részek miatt. Egy darab filcen érdemes gyakorolgatni videók alapján neked mi válik be a legjobban. 

Elindult a blog Facebook oldala! Itt érdekességeket, könyves és alkotós dolgokat, akciófigyelőt, háttér-információkat találtok a blogról, így ha nincs Instátok, most már ott is folyamatban van a közösség kiépítése! Csatlakozni az alábbi linken tudtok, örömmel várok mindenkit, gyertek beszélgessünk, olvassunk és alkossunk együtt!

Fürge róka lábak, surranó kis árnyak, Hipp-hopp, jön Róka, a könyvjelző! 🦊

    Iszonyatosan vártam már, hogy elkészíthessem ezt a posztot, ugyanis ebben a bejegyzésben egy olyan könyvjelzőt készítek el, amelyik közel áll a szívemhez. Nem csak azért, mert magát a rókát is nagyon szeretem, hanem mert az állatot én magam terveztem ezúttal! Imádtam elkészíteni ezt a mintát, és még jobban szerettem megvarrni! Remélem tetszik nektek, mindenképpen írjátok meg nekem! Azt is remélem, hogy ti is elkészítitek ezt az aranyos könyvjelzőt, ha így lenne, mindenképpen mutassátok meg nekem!

    Most pedig nézzük, hogyan is készült ez a ravasz cukiság!

Amire szükség lesz:

• filcanyag (világos rózsaszín, sötét rózsaszín, sötétbarna, vörös, fehér, fekete)
• ragasztó
• cérna (fekete, fehér, vörös, sötét rózsaszín, barna, fekete, vöröses barna (pelenkaöltéshez körbe))
• olló
• tű
• fekete tűfilc 
• vázlathoz ceruza, tűfilc és minden amire szükség lehet

1. lépés

Készítsük el a vázlatot! Ez alapján a kép alapján ti is egyszerűen el tudjátok készíteni ezt a kis rókát!

2. lépés

Vágjuk ki az alapot és a hátulját.

3. lépés

Elemeire vágjuk rókát, kivágjuk a részeket filcből és felragasztjuk. Felrajzoljuk filccel a kihímzendő részeket.

Így néz ki, mikor én elemeire vágom a vázlatot. Aztán persze ahogy haladok, kivágom a szemet, az orrot, a mancsokat a szőrt és minden részt egyesével (menet közben elhagytam egy fület...). Ez után vágom ki filcből és ragasztom fel az alapra.

4. lépés

Levarrjuk a részeket a megfelelő színű cérnával!

5. lépés

Kontúrvarrás következik fekete cérnával! Ez adja meg azt az igazán összerakott képet, minden egyes elemet kiemel!

6. lépés

Felragasztjuk a hátulját, ha kell megigazítjuk, majd a vörösesbarna cérnával pelenkaöltéssel körbevarrjuk!

   Lényegében ennyi, el is készült a kis róka! Még fel lehet dobni egy kicsit rózsaszín szemhéjpúderrel vagy pirosítóval az orcákat, de ennél a könyvjelzőnél nem feltétlenül szükséges szerintem, az anyagszükséglet között épp ezért nem is soroltam fel. 

   Remélem tetszett nektek, következő hónapban szerintem Pennywise-ot a bohócot készítem el saját tervezésben Stephen King - Az című regényéből! 

Anyagköltség: olcsóbb

Nehézségi fok: részletgazdag, de nem áll sok színből ezért én közepesnek mondanám

Könyvértékelő - Hidasi Judit - Elveszve 👶

   Ritkán mondom azt, ha értékelést írok, hogy erről a könyvről beszélnünk KELL. Ezt a könyvet mindenkinek ismernie KELL, ugyanis hihetetlen kevés figyelmet kap ahhoz képest, hogy ez a könyv maga a csoda. Rég volt már, hogy egy mű ekkora hatást gyakoroljon rám. Nem voltak könnyeim, csak a határtalan döbbenet. Nem voltak szavaim, csak a sokk. Nem voltak gondolatok, pusztán az a tény, miszerint Hidasi Judit ebben a másodpercben landol a kedvenc írónőim listáján, az Elveszve pedig a kedvenc könyveimén. Egyáltalán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ha sikerül elolvasnom 2018-ban, ez lett volna számomra az ÉV KÖNYVE, és az a helyzet, hogy bár túlzás ezt így Február elején kijelenteni, de ha a hamarosan megjelenő második rész nem múlja felül, az Elveszve nálam nagyon nagy esélyes a 2019 könyve címre is. Nagyon remélem, hogy az hamarosan lesz anyagi keretem a könyv előrendelésére, ugyanis ez egy akkora KELL, mint a ház. Azt hiszitek túlzok? Nem. Egyáltalán nem.

Minden, ami belülről fakad:

Írásmód:

   Elképesztő. Fiatalos, lendületes, tökös, minden érzelmet úgy ad át, mintha én élném meg. Zseniálisan váltakoztatja a múlt és a jelen történéseit, imádtam az egyik fejezet a múlt az egyik fejezet a jelen kialakítást. Ilyennel még nem találkoztam, de nagyon tetszett. A jelen utalt a múltra, a múlt megmagyarázta, mit, miért. Egyszerre ismerhettük meg a régi személyiségét Dórának, hogy hogyan gondolkozott akkor, és egyszerre éltük át a jelen kor fájdalmát, élni akarását. Összességében azt gondolom, hogy Judit csodálatosan fogalmaz, szépen bánik a szavakkal, fiatalos, befogadható, gyorsan lehet haladni a regénnyel!

Belső építészet - a minőség is számít:

    Az Álomgyár kiadványaival alapjáraton meg vagyok elégedve, ezzel kapcsolatban sem tudok mondani kivetnivalót. A vékonyabb lapok jellemzik a könyvet, de egyáltalán nem a rossz minőségű fajtából. Kissé átlátszóbb, viszont erős, jó a tapintása. Szerintem szuper minősége van, nem fog szétesni, ha többször is forgatja az ember. 

A történet az első:

    Bizonyára nem mondok újat azzal, hogy megrázó. Még az is teljes mértékben át tudja érezni, akinek nincs gyermeke. A történet középpontjában Dóra áll, akinek az élete boldog és teljes volt, szerető férjjel, egy egy csodálatos kisfiúval Matyival. Egy nap azonban örökre megváltozik az élete, mikor a kisfiát elrabolják a játszótérről. Dóra önmagát hibáztatja egy régi cikk miatt, ami sosem látott napvilágot, az italba menekül, de kisfia keresését soha nem adta fel, minden napját a játszótéren tölti. Férje elhagyja, az egyetlen, aki mindig mellette állt, Puskás András, a nyomozás vezetője volt. Úgy tűnik, az ügy halott, amíg egy nap eltűnik még egy kisfiú a játszótérről... A regény maga a keresés, a fájdalom, a veszteség, és a millió érzelem körül forog. Bővelkedik az izgalomban, a fordulatokban. Sokkal többet kaptam ettől a regénytől, mint hittem.

   Ritka jól összerakott regény. Azt tanácsolom, hogy ha az Elveszve olvasása előtt állsz, figyelj oda mindenre. Minden fél mondatra, minden gesztusra, minden helyszínre. Ebben a könyvben mindennek jelentősége van. Olyan helyeken futnak össze a szálak, ahol nem is gondolná az ember, olyan események jelentenek fontos fordulópontot, amire akár egy fél mondat is utal. Olyan szintű logika és átgondolás van e mögött a regény mögött, amilyet én krimitől még nem tapasztaltam. Lassan indul be a történet, viszont amikor lassú, akkor sem érzed, hogy unnád, végig benned van az érzés. A feszültség. A könyv alaphangulata a feszültség, az az ideghúrokat pattanásig feszítő fajta, ami leginkább a végére teljesedik ki. Hogy őszinte legyek nem is nagyon akartam kitalálni, hogy ki áll a dolgok mögött, de a végére, úgy az utolsó 100-110 oldalon már tudtam, ki lesz az, és szerintem sokak vannak így vele. Viszont amikor azt hiszed, hogy mindent tudsz, Judit tesz egy akkora kupac csavart a fejedre, hogy legszívesebben lefordulnál a székről, és magzatpózban a könyvet ölelve meredj magad elé évekig és gondolkozz, mégis mi a Jóisten volt ez. 
    Ilyen hatással bíró befejezéssel is régen találkoztam. Adrenalin, a szíved ott dobog a torkodban, és mikor vége az utolsó fejezetnek is, és túl vagy a határtalan pofára esésen és a gyomrod felkavarodásán, és még a borítón szereplő kulcsmondatra sem tudsz már olyan szemmel nézni mint azelőtt, azért az Epilógusba még szúr egy fél mondatot, hogy legszívesebben kapkodnál a 2. kötet után, de sajnos még nincs merre. Értelmet nyer minden, értelmet nyer a sorozat címe, értelmet nyernek a nyomok, az események. Tele vagy mindennel, majd üressé válsz. Én most vagyok ebben a fázisban. Úgy érzem, bármilyen könyvbe is fogok ez után, semmi nem lesz ennyire jó, semmi nem lesz elég ennyire. 
   Megértettem  a címet. Megértettem a kétértelműségét. Számomra nem csak Matyi és Zalán tényleges, fizikai "elveszését", Dóra érzelmi elveszését jelképezi a cím, hanem azt is, hogy én, mint olvasó mennyire elvesztem ebben a történetben, és egészen addig, amíg nem kaparintom meg magamnak a folytatást, nem is fogok egészen túl lenni rajta. Nem tartok szünetet, rögtön belevágok egy új olvasmányba, de attól még a szívem kis szegletében ott lesz ez a piros csoda. Nem lehetek elég hálás Juditnak ezért az élményért, és a kiadónak sem, hogy biztosította számomra ezt a könyvet, és ezzel egy életre szóló élményt nyújtott nekem. Köszönöm. 💟

A karakterekről szakszerűen:

   Ahogy krimi regényeknél szoktam, itt sem szeretném értékelni a tettest, hiszen nem tudnék úgy általánosságban írni róla, hogy ne jutna eszembe, hogy mennyire gyűlölöm. Legyen elég annyi, hogy szerintem megérdemelte a sorsát. Csúnya, hogy ezt mondom, de mindent megérdemelt mind a kettő. Kíváncsi vagyok arra, hogy aki olvasta, hogyan gondolja. Gyertek beszélgetni a kommentszekcióba, szigorúan spoiler mentesen! 

Dóra:

   Elképesztő ez a nő. Olyan, akár egy torony, ami ledől és újraépíti magát, és erősebb lesz mint valaha. Hihetetlen kitartás rejlik benne, én személy szerint fogalmam sincs, mit tettem volna a helyében. Egy hibás döntéséért sem tudom hibáztatni, hiszen az ember cselekszik néha rosszul ha valami rossz történik vele. Dóra viszont ennek ellenére egy okos nő, akit tényleg sikerült megkedvelnem a regény alatt, és teljes mértékben együtt éreztem vele.

Puskás András:
   Kedvelhető figura, akiről picit sajnálom, hogy nem tudtunk meg többet, de így is azért csepegtetett az írónő pár információmorzsát, ami alapján felvázolható egy iszonyatos múlt, és rengeteg harc és fájdalom. Nagyon kíváncsi vagyok a Keresésben mit tudhatunk majd meg a karakterről, biztos vagyok benne, hogy szem nem marad majd szárazon.

A borító:

   Erről sem tudok rosszat mondani. A csodálatos piros szín igazán figyelemfelhívó, ha egy boltban jársz, egészen biztosan kiemelkedik a többi közül. Tetszik, hogy ahogy a hinta kötelei és a fa része kidomborodik a felszínen, talán egy picit a palacsintás-kávés képen vissza is tudtam adni ezt az érzést. A betűtípus kifejezetten tetszik. Összességében nekem nagyon bejött, és a Keresés lila borítója is lélegzetelállító lett, olyan szép árnyalatokat sikerült kiválasztani, amik tényleg szemet gyönyörködtetőek.

Árkategória:

   Bármennyit megér nekem ez az élmény, de, hogy konkrét összegekről beszéljünk, a regény eredeti áron 3700 Ft, de most akár 30%-os akcióval 2589 Ft-ért is megkaparinthatjátok a Book24-en!

Pár fontosabb adat:

Kiadó: Álomgyár

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2018

Oldalszám: 336

Kötés: puhatáblás

ISBN: 9786155875366

Címkék: gyermekrablás, nyomozás

Fülszöveg:

   Dóra élete teljes és boldog volt. Szerető család vette körül, karrierje felfelé ívelt, minden tökéletes volt, amíg el nem rabolták kétéves kisfiát a játszótérről. Minden kártyavárként dől össze benne és körülötte. 

   Őrült hajszába kezd és semmi más nem számít már neki, csak hogy megtalálja a fiát. Egy tapasztalt nyomozó, Puskás András és két számítógépes zseni tinédzser lesz segítségére. Az idő előrehaladtával a szálak sehova nem vezetnek, a nyomok kihűlnek, mígnem két év múlva ugyanonnan, ugyanúgy el nem tűnik egy másik gyermek is. 

    A nyomozás új lendületet kap és kontinenseken át vezet egy szörnyű és váratlan végkifejletig. Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a fia elrablása lesz Dóra legsúlyosabb és legsötétebb megpróbáltatása. 

    Mire lehet képes egy anya, hogy visszakapja gyermekét? 

Hidasi Judit, a nagy sikerű Gondolatmappa című könyv szerzője ezúttal egy anya lelkének mélységeibe vezet minket. Egy szívszorító és fordulatokkal teli történet arról, hogy milyen változásokhoz és tragédiákhoz képes egy szülő alkalmazkodni azért, hogy visszaszerezze a gyermekét.

Nem is kérdéses, hogy megadom az 5 csillagot, ha lehetne tizet adnék... de sajnos a skála csak ötig tart... pedig ha valami, ez a könyv megérdemelné, hogy skálát bővítsünk miatta.