Sós finomságok háziasan - sajtos-magos rúd kelt tésztából 🧀

Sziasztok!

   Ma egy kicsit elevezünk az édességektől, és egy bejegyzés erejéig az egyik kedvenc kelt tésztás finomságomat, a sajtos rudat nézzük meg. Puha kellemesen sós tejfölös tészta, roppanós aranybarna sajt, kellemes szezámmagos és lenmagos jegyek és kifejezetten házias ízvilág jellemzik ezt a süteményt. Ha pedig pogácsaszaggatóval szúrjátok ki őket, akkor ez a tészta tökéletes pogácsa lehet, mi előszeretettel fogyasztjuk úgy is!

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 2 tojás sárgája
• 2 dkg élesztő
• 4-4,5 mokkáskanál só
• 175 g (1 kis pohár) tejföl
• 1,5 dl tej
• 1 teáskanál kristálycukor

Tetejére:

• 1 tojás
• szezámmag
• lenmag
• sajt

Elkészítése:

1.  A langyos tejbe teszünk 1 teáskanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, a tetejét behintjük egy kevés liszttel és felfuttatjuk.
2.  A lisztet egy tálba szitáljuk és belekeverjük a sót.
3.  Elmorzsoljuk a margarinnal.
4.  A közepébe mélyedést készítünk, ide tesszük a tejfölt (én picit ezt is meglangyosítottam), a tojások sárgáját és a felfuttatott élesztőt. 
5.  Jól összegyúrjuk, megdagasztjuk a tésztát.
6.  Meleg helyen 1 óra alatt duplájára kelesztjük.
7.  Kinyújtjuk a tésztát és késsel vagy pizzavágóval nagyjából 2x5 cm-es csíkokat vágunk belőle.
8.  A tetejét lekenjük egész tojással, megszórjuk szezám és lenmaggal és mindezt egy nagy csipet reszelt sajttal koronázzuk meg.
9.  Amíg meleg helyen keleget még picit a tészta, előmelegítjük a sütőt 180°C-ra.
10.  15-20 perc alatt készre sütjük. Akkor tökéletes, ha a sajt aranybarna a tetején. 

Jó étvágyat kívánok hozzá!

+1 tipp! A szezámmagot mielőtt rászórjátok sütés előtt, kicsit serpenyőben pirítsátok le! Isteni a pirított szezámmag, nagyon kellemes ízt ad! Tapasztalatom szerint annyira nem pirul meg a sütiken, mint amennyire én szeretem, így elő szoktam pirítani. 

Egyszerűen nagyszerű #2 | Kavarós barackos túrótorta 🍑

Sziasztok!

   A múltkori almatorta egy újabb verzióját hoztam nektek, ezúttal az egyik kedvenc ízpárosításomban! Számomra a barack és a túró kombinációja mindig a nyarat idézi, és rendes, töltelékes/krémes tortában is az egyik legnagyobb kedvencem. Fogadjátok szeretettel és jó sütögetést kívánok hozzá! 

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 15 dkg porcukor
• 2 teáskanál sütőpor
• 1 db citrom lereszelt héja
• 3 teáskanál vaníliás cukor
• 10 dkg vaj
• 2 db egész tojás
• 1 teáskanál vanília aroma
• 1 csipet só
• 1,5 barack (1, egész és egy fél ha egész barackotok van, vagy 3 fél, ha felezett, hámozott konzervbarackkal dolgoztok, mint én. A tetejénél is így értendő a mennyiség.)
• 0,8 dl tej
• 25 dkg túró
• 3 evőkanál kristálycukor

Tetejére:

• 2 evőkanál vaníliás cukor
• 2 barack
• porcukor

Elkészítése:

1.  Keverjük össze a piskóta száraz hozzávalóit: a lisztet, a porcukrot, a sütőport, a vaníliás cukrot, a citrom héját és a sót.
2.  Adjuk hozzá a puha vajat, az egész tojásokat és a vanília aromát, majd egy robotgép segítségével keverjük össze amíg egy sűrű vajas piskótát nem kapunk.
3.  Folyamatos keverés mellett öntsük hozzá a tejet is.
4.  A túrót és a kristálycukrot kézzel összegyúrjuk, és a robotgéppel a piskótamasszába keverjük.
5.  A barackokat apró kis kockákra vágjuk, majd a kockákat a piskótába forgatjuk óvatosan.
6. A masszánkat öntsük bele egy sütőpapírral bélelt   tortaformába. 
7.  A massza tetejére rakjuk ki a szeletekre vágott barackokat, és szórjuk meg a vaníliás cukorral.
8.  A sütőt melegítsük elő 180°C-ra.
9.  45-50 perc alatt aranybarnára sütjük. Érdemes tűpróbát végezni a közepén, mert az nehezebben sül, hiszen nehéz tészta. 
10.  Ha elkészült, egy kicsi hűlést követően kiszedjük a formából és megporcukrozzuk a tetejét. 

Jó étvágyat hozzá!

Tradicionális tojásfestés | csodálatos gyimesi minták maratott technikával 🥚

 Sziasztok!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok Mindenkinek! Ma az egyik legegyszerűbb tojásfestési technikáról hoztam egy rövid bejegyzést! Én ez előtt bevallom még soha nem készítettem tradicionális, népi írott tojásokat, de hatalmas szerencsém van, ugyanis iszonyatosan kreatív iskolába járhatok, és megkaptam a világ legzseniálisabb beadandó feladatát, a tojásírást. Nagyon hálás vagyok érte, hogy kipróbálhattam ezt a technikát, ugyanis biztos vagyok benne, hogy ezentúl kizárólag így fogok tojást díszíteni, ugyanis a végeredmény felülmúlta minden várakozásomat, és még sosem élveztem ennyire a húsvéti készülődést. Ezért is gondoltam, hogy megosztom veletek a készítés folyamatát, hátha nektek is kedvetek támad még egy két szépséget alkotni!

Amire szükség lesz:

• tojás
• víz
• vöröshagyma héj
• ecet (20%)
• fogpiszkáló
• szalonnabőr

1. lépés

A tojásokat főzzük meg egy edényben a hagyma héjával. Minél több hagymahéjat teszünk a vízbe, annál intenzívebb lesz a vörös szín. Minél világosabb a tojás, annál elütőbb lesz a minta. Jó sokáig kell főzni hogy szép legyen, én közel 1 órán át főztem őket! Utána vegyük ki őket és hagyjuk kihűlni.

2. lépés

Utána már csak a díszítés marad hátra. A fogpiszkálót mártsuk az ecetbe és egyszerűen marassuk le a színt a tojás felületéről. Egy vonalon húzzuk át a fogpiszkálót többször, ahogy ebben a rövid videóban is láthatjátok! Én a vége felé jöttem rá, hogy nekem az volt a legegyszerűbb, ha ecettel "előrajzoltam. Tehát például virágsziromnál ecettel megrajzoltam a szirmot, majd utána a megrajzolt íven ledörzsöltem.

3. lépés

Utolsó lépésként pedig átdörzsöljük a tojást szalonnabőrrel, hogy szép fényesek legyenek.

   A csodálatos mintákat itt találjátok, van belőlük bőséggel! Érdemes megnézni a neveiket is, igen érdekes! Az én mintáim lentről felfelé a képen: Zsuzska, Almavirág, Nyúlfüles, Rózsa, Tekerőlevél, Almalapi és végül a Papvirág!

   Számtalan előnye van annak, hogy ha ezt a tojásfestési módszert választjátok. Teljes mértékben környezetbarát, a végeredmény csodálatos, fantasztikusan kreatív, olcsó, és egyszerű technika. Én csak arra tudlak benneteket biztatni, hogy próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni! Először furcsa lesz egy domború felületen alkotni, de ha ráérez az ember, utána már szinte adja magát. Jó alkotást kívánok mindenkinek!

Könyvértékelő | Jenny Han - A fiúknak, akiket valaha szerettem 💌

Sziasztok!

   Ma végre egy könyvértékelővel érkeztem hozzátok, amelyben Jenny Han - A fiúknak akiket valaha szertettem című művét fogjuk részletesebben kivesézni! Rengeteg jót hallottam már erről a regényről, és most, hogy elolvastam, mondhatom, méltán. Ez a a regény egy napsugárként hatott rám egy hosszú tél után. Egy könnyed cukorbomba volt, ami fantasztikusan esett a lelkemnek ebben az embert próbáló időszakban. Az az iromány, amitől nem várjuk, hogy megváltja a világot, de mégis azt teszi. Kiszakít, elterel, pontosan azt teszi, amiért az olvasásba beleszerettünk. Egy kicsit mások leszünk. És be kell valljam, én nagyon szerettem Lara Jean lenni.

Minden, ami belülről fakad:

Írásmód:

   Kimondottan érdekesnek találtam, és szerettem is ezt a stílust. A regény telis-tele van belső monológokkal, gondolatokkal, ami által úgy hiszem, sokkal jobban el tudta érni a regény, hogy a főszereplő szemszögéből lássunk. Kifejezetten jól megismertük a fő karakter jellemvonásait, személyiségét, gondolatait, stílusát. A párbeszédek frappánsak, soha nem túl sok, mindig van szerepe. Nem találtam benne töltelékszöveget sem. A visszaemlékezések ez esetben rengeteget adtak a regényhez, ahogy imádtam megismerni a tényleges leveleket is.

   Azonban nem mondom, lehetséges, hogy néhány ember lassúnak ítéli meg, de nekem ez a tempó jól esett. 

A minőség is számít:

   Három szó. Klasszikus Könyvmolyképző minőség. Csodás vastag lapok, megfelelő, szemüvegben is kényelmesen olvasható betűméret és stílus. A Könyvmolyképző nem véletlen Magyarország mondhatni kedvenc könyvesboltja, csodásak a kiadványaik, én mindig örömmel forgatom az ő regényeiket.

A történet az első:

   Ha valaki A fiúknak akiket valaha szerettem olvasására adja a fejét, az egy nagyon könnyed, tipikus tavaszi/nyári olvasmányt fog kapni. Az egész történet romantikus, humoros, kedves, összességében erre a regényre valóban azt lehet mondani, hogy végtelenül aranyos. 
   Olyan hétköznapi élethelyzeteket vonultat fel, amelyek rettenetesen fontosak, és külön szerettem, hogy ekkora hangsúlyt kapott. Ez pedig nem más, mint a család fontossága. A családnál nincs fontosabb az életben, ezt bátran ki merem jelenteni. Soha nem lesznek olyan emberek az életben, akik jobban mellettünk állnának, elfogadnának és szeretnének. Ezért is imádtam annyira a Song lányok kapcsolatát. Csodás testvérek, barátok. Ez egy igazán idilli kapcsolat volt hármuk között, szerintem sokan lennének a helyükben. 
   A romantikus vonallal nagyon meg voltam elégedve, kiváltképp azért, mert ez viszont nem hétköznapi. Sosem találkoztam hasonlóval regényekben, az egész bonyodalom kialakulása, az egész Kavinsky-Lara Jean szituáció... minden olyan kicsit furcsa, bolondos, ami az egész mű hangulatát végigkíséri. Végre egy olyan regény, amely a romantika műfaján belül abszolút újat alkotott, ugyanakkor nem rugaszkodott el a földtől, és egy olyan, a valóságban is lehetséges, drámai szituációt alkotott, amely humorával és könnyedségével egy letehetetlen olvasmányt eredményezett. Valóban letehetetlen, csak úgy pörögtek az ujjaim között a lapok. Nagyon várom, hogy folytassam a történetet, hiszen erősen függővéges a regény! De hogy ne csak áradozzak a regényről, természetesen vannak benne klisés elemek is, amelyeket én sok rom-kom regény alapjának mondanék, ritka az, amiben ne jelennének meg. 
   Pár mondatban bemutatnám nektek magát az alapszituációt. A regény főszereplője Lara Jean, aki egy kissé elvarázsolt, furcsa, de imádni való lány. Lara Jean leveleket ír minden fiúnak akibe valaha szerelmes volt, és ezeket a leveleket egy kék kalapdobozba gyűjti, amelyet még édesanyjától kapott. Egy nap valaki feladja ezeket a leveleket a címzetteknek, és ebből indul ki minden egyes bonyodalom. Természetesen nem is mondanék többet a történetről, hiszen nagyon megéri elolvasni, és bátran ajánlom mindenkinek 12 évtől egészen a felnőtt korosztályig, hiszen ez az a tiniregény, ami szerintem mindenkinek a szívét elrabolja picit.
   Most beszéljünk a filmadaptációról. Életemben először hálás vagyok azért, hogy a filmet előbb láttam, mint a regényt olvastam. Először is azért, mert imádtam, de tényleg. Remek színészek voltak benne, akik mind illettek a karaktereikhez, és azt kell mondjam, valóban egy jól sikerült adaptációról beszélünk, ahol sok részletre odafigyeltek, és valóban nagyon közel áll a regényhez. Ha nem számítjuk a végét. Ami nem is tudom, honnan jött, talán ez a 2. kötet eleje? Nem tudom, és amíg nem olvasom, nem is szeretném. A regény befejezése nekem személy szerint jobban tetszett, sejtelmes, de ugyanakkor reményteli, és eléri, hogy most azonnal folytatni akard. Ezzel szemben a film már önmagában is egy kerek egész, lezárt történet az ő befejezésével, és ha nem lenne második része, akkor sem érezném, hogy lemaradtam valamiről. A második ok, amiért hálás vagyok, hogy előbb láttam a filmet, az a szinkron. A magyar szinkroncsapat kiváló munkát végzett, a hangok remekül illettek a karakterekhez, oly annyira, hogy életemben először a filmbeli karakter hangján olvastam! 
   

A karakterekről szakszerűen:

Lara Jean Song Covey: 

   Én Larát megosztónak nevezném, van aki tud azonosulni vele, van aki nem. Én kedvelem az olyan embereket, akik mernek mások, kicsit furcsák lenni. Mindig sokkal többre értékelem az ilyet, mint a romantikus könyvek fő karakterét, a basic white girlt. Nekem határozottan az egyik kedvenc női karakteremmé vált. Szeretem a stílusát, mind öltözködésileg, mind amúgy, ha ismerném (ha létezne), egész biztos jó barátnők lennénk. Chris nem érdemli meg őt. Szerettem benne, hogy ennyire fontos neki a család és a barátok, hogy szorgos, hogy dolgos. Hogy kreatív! Összességében egy jól kidolgozott karakternek tartom, akiből az életben is sokkal többre van szükség.

Peter Kavinsky:
   Ha a regényt úgy vesszük, hogy szerelmi háromszög volt benne (amit egyébként még most sem nagyon tudok eldönteni), akkor én határozottan Petert választom. Számomra nem is kérdés. Imádtam a humorát, a Kitty irányába tanúsított viselkedését, és az egész személyiségét. Hogy egy olyan "tipikus" szépfiú, aki mégsem teljesen az. A nevetését és a mosolyát (ehhez nagyban hozzájárul a színész, Noah Centineo is). Azt, hogy mennyire figyelmes és nagylelkű néha. Ő volt Lara Jean-en kívül a kedvenc karakterem a regényből.

Katherine (Kitty) és Margot Song Covey:
   Kitty tényleg egy szeretni való kislány, olyan, mint minden 10 éves. Hiperaktív kicsit, örökmozgó, dacos, de ugyanakkor szerencsére segítőkész is, már amikor akarja. Aranyos szereplőnek tartom. 😊 
   Margot már egy másik tészta. Becsülöm a szorgalmát, az odaadását, az eszét, de sokáig nem voltam teljesen oda érte. A végére viszont megszerettem.

Josh Sanderson:
   Nem mondom, hogy nem kedveltem, de azért nem estem hasra. Inkább úgy értem, nem ismertem meg annyira, hogy teljesen szeretni tudjam, és néha visszatetszőleg hatott a makacssága és a rámenőssége.

A borító:

   Nem tartom rossznak a filmes borítót, igazából tetszik ez a vidám összhatás, ám a szívem határozottan az eredeti borító felé húz. Teljesen az a színvilág, ami nekem a szerelmem. Tavaszias, fiatalos, szépséges betűkkel, és bár a filmes Lara Jean szerintem jobb Lara Jean, de a borítón szereplő lány is csodaszép, ráadásul a szobáját abszolút elfogadnám.

Árkategória:

   Azt hiszem eredeti áron 3500 ft, ami teljesen átlagosnak mondható. És nagyon meg is éri megvenni!

Pár fontosabb adat:

Eredeti mű: To All The Boys I've Loved Before

Eredeti megjelenés éve: 2014

Magyarországi megjelenés éve: 2015/16/18/19/20

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás helye: Szeged

Oldalszám: 358

Kötés: puhatáblás

Fordította: Tóth István

ISBN: 9789633994825

Címkék: álkapcsolat, ifjúsági, iskola, kortárs, középiskola, női főszereplő, regény, romantikus, sajáthang, sorozat része, 2010-es évek, Amerika

Fülszöveg:

   Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.

   Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Természetesen ez a regény 5 csillagot érdemel az 5-ből, nem is kérdés!

Egyszerűen nagyszerű | Kavarós almatorta 🍎

Sziasztok!

  Ma egy egyszerű, gyors, olcsó és mennyei recepttel érkeztem! Egy isteni édességet készítünk ma el, mégpedig egy kavarós almatortát, amelynek alapja egy vajas piskóta, melyet megspékelünk kockára vágott almával és almaszeletekkel! Bár igazából gyakorlatilag bármilyen gyümölcs mehet rá, isteni barackkal, szilvával és körtével is! Tálaláshoz pedig kifejezetten javaslom a hideg vaníliás pudingot vagy egy gombóc vaníliafagylaltot, ha már itt a tavasz! Most azonban nézzük is meg, hogyan készül!

Hozzávalók:

• 25 dkg liszt
• 15 dkg porcukor
• 2 teáskanál sütőpor
• 1 db citrom lereszelt héja
• 3 teáskanál vaníliás cukor
• 10 dkg vaj
• 2 db egész tojás
• 1 teáskanál vanília aroma
• 1 csipet só
• 1 alma
• 0,8 dl tej

Tetejére:

• 2 evőkanál kristálycukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1,5-2 alma
• porcukor

Elkészítése:

1.  Keverjük össze a piskóta száraz hozzávalóit: a lisztet, a porcukrot, a sütőport, a vaníliás cukrot, a citrom héját és a sót.
2.  Adjuk hozzá a puha vajat, az egész tojásokat és a vanília aromát, majd egy robotgép segítségével keverjük össze amíg egy sűrű vajas piskótát nem kapunk.
3.  Folyamatos keverés mellett öntsük hozzá a tejet is.
4.  Meghámozunk egy almát és apró kis kockákra vágjuk, majd a kockákat a piskótába forgatjuk óvatosan.
5.  A masszánkat öntsük bele egy sütőpapírral bélelt   tortaformába. Ha nektek is állítható a formátok, akkor talán egy jó információ lehet nektek, hogy én 23 cm-esre állítottam a formát, így lett egy vastagabb, de nem nagy méretű tortám. Ha nem állítható, standard 16-os karikátok van, esetleg tepsi, akkor javaslom, hogy a fenti mennyiséget duplázzátok meg, úgy finom, ha magas és puha a sütemény.
6.  Hámozzunk meg 1,5-2 almát, vágjuk vékonyabb szeletekre és rakjuk ki vele a süti tetejét.
7.  A fahéjat keverjük össze a kristálycukorral, és szórjuk meg vele az almákat. Nem kell spórolni vele, istenien ráolvad és ropogóssá teszi a tetejét.
8.  A sütőt melegítsük elő 180°C-ra.
9.  45-50 perc alatt aranybarnára sütjük. Érdemes tűpróbát végezni a közepén, mert az nehezebben sül, hiszen nehéz tészta. 
10.  Ha elkészült, egy kicsi hűlést követően kiszedjük a formából és megporcukrozzuk a tetejét. Még melegen vaníliafagylalttal tálalhatjuk is! Jó étvágyat hozzá!