2020. május 13., szerda

Könyvértékelő | Jenny Han - Utóirat: Még mindig szeretlek! & Örökkön örökké: Lara Jean 🎀

Sziasztok!

   Ma egy különleges könyvértékelővel érkeztem hozzátok, ugyanis egy bejegyzésben nem egy, hanem rögtön két könyv értékelését is megejtem! A címben szereplő regények A fiúknak, akiket valaha szerettem folytatásai, és ahogy az értékelésemben is, számomra teljesen külön kezelendő az első kötet a második és harmadiktól. Az elsőt imádtam. Rendkívül izgalmas volt, hiszen volt egy alapszituáció, amiből minden probléma kiindul, és tudtuk, hova tart a történet. Ezt sem a második, sem a harmadik kötetnél nem éreztem. Ha érdekel benneteket bővebb értékelés az első regényről, akkor azt az alábbi linkre kattintva elolvashatjátok! Most azonban vágjunk bele, és lessük meg, mi történt a folytatásokkal! Az elolvasását leginkább azoknak ajánlom, akik olvasták az első részt!




Minden, ami belülről fakad:

Írásmód:
   Pontosan ugyanaz jellemzi, mint az első kötetet. Rettenetesen édes, szirupos, nagyon kedves, idilli regény, azonban a 3. kötet végére felfedezhető a monotonitás, hiszen Lara Jean napjai szinte mindig pontosan ugyanúgy telnek. Reggelit készít, beül Peter kocsijába, letudja a sulit, hazamegy, tesz vesz, süt, felmegy aludni, Peter jó esetben felmászik hozzá 2,5 másodpercre, alszik és minden megy ugyanúgy tovább. Minden. Egyes. Nap. És ezzel nem is lenne probléma, hiszen pontosan ezért szerettem az első kötetet. Ebben a regényben ott az élet, egy teljesen hétköznapi, átlagos élet, amiben bárki szívesen élne néhanapján, hiszen boldog és idilli. Azonban tény, hogy ha olvasok, 3 köteten át nem ezt várom. Szeretem az izgalmat a hétköznapi helyzetekben is, szeretem ha pörögnek az események, ha mindig van fordulat és bonyodalom, ami miatt aggódhatok, és falom a lapokat, hogy megtudjam a megoldást. 

A minőség is számít:
   Nincs kivetnivalóm most sem. A Könyvmolyképző még mindig pontosan ugyanolyan kiváló minőségű könyveket nyom, mint anno, mikor az első kötetemet a kezembe vettem tőlük. (Ami egyébként, ahogy valószínűleg sokatoknak, az Alkonyat volt.)

A történet az első:

Utóirat: még mindig szeretlek!:

   Az Utóirat: Még mindig szeretlek! alapvetően két problémával foglalkozik. Az egyik Peter hűsége, a másik pedig egy majdnem szerelmi háromszög. 
   Kezdjük az első problémával. Ezzel kapcsolatban mindhárom fél hibázott. Peter hibája abban rejlett, hogy képtelen volt elengedni Gen-t. Ami nem is baj, nem feltétlen rossz dolog, ha valaki jóban marad az ex barátnővel, persze ez erősen szituáció és emberfüggő. De viszont nem kell a karjaiba rohanni egy könnycsepp után, és a titkolózás sem helyénvaló egy párkapcsolatban, főleg egy olyan titokkal kapcsolatban, ami magát a párkapcsolatot is negatívan befolyásolja. Lara Jean megértő szinte mindennel szemben, épp ezért biztos vagyok benne, hogy megtartotta volna Gen titkát is. Ha Peter ésszerűen viselkedik, akkor minden rendben lett volna, szerintem a fő probléma a kommunikációhiány volt ebben az esetben. Viszont ebben a kötetben valahogy iszonyatosan sértődékeny volt, amit nem kifejezetten értettem. A hozzáállása a videóhoz viszont nagyon korrekt volt, és egy részről szuper, hogy számíthatnak rá a barátai. 
   Gen egy furcsa karakter volt számomra. Minden tini regénybe kell egy olyan szereplő, aki össznépi utálatnak örvendhet, azonban Gen olyan ritkán szerepelt, és akkor is leginkább távolságtartóan viselkedett, hogy egyszerűen nem tudtam utálni. Sem szimpatizálni, sem elítélni nem tudtam, hiszen megvoltak az okai a viselkedésének. És ezt egyébként nagyra értékelem, ugyanis ha egy regényben egy karaktert csak azért kell utálni, mert mindenki utálja, és egyébként nem kapunk magyarázatot, attól bizony ideggörcsöt tudok kapni. Gen hibája a szituációban szintén az volt, hogy képtelen volt elengedni Petert. Persze ennyi időt nem lehet kitörölni csak úgy, ez érthető, de ez nem ok és nem mentség. 
   Lara Jean-ben picit magamat látom, igazából vannak dolgok amikben eléggé hasonlítunk. Kicsit csodálkozva tekint a világra, de van egy csomó jó tulajdonsága is. Vannak élethelyzetek, amikben meglehetősen reálisan tudott gondolkodni, azonban nem éreztem azt, hogy a korának megfelelően viselkedne. Néhány döntése igen gyermeteg, egy két szituációhoz nem tudott felnőni (egyébként azt hiszem ez Peterre is igaz). 
   Most pedig térjünk át a John Ambrose McClaren szituációra. Johnban egy igen értelmes, türelmes, kedves, intelligens fiút ismerhettünk meg. Annak ellenére, hogy nagyon szimpatikus volt nekem, egy másodpercre sem drukkoltam neki, mert Peter már rég befészkelte magát a szívembe. Kiváló barát lenne belőle, és azt hiszem remek társ is, csak nem itt és nem most.
   És most beszéljünk a többi elemről, negatív és pozitív apróságokról!
  • A kedvenc karakterem Stormy. Nagyon örülök, hogy behozták az idősek otthona szálat, jó hogy megmutatja a regény a különböző oldalakat a fiatalok számára.
  •  Imádom a tanító szándékot. Fontosnak tartom, hogy annak a korosztálynak, amelyiknek a regény szól, ilyen pozitív képet nyújtsanak, jó példával járjanak elöl, és ebben ez a sorozat szuper. Kihangsúlyozza a család, a kapcsolatok és a tanulás fontosságát, hangsúlyozza a régi értékeket, az emlékek fontosságát. Imádom ezt benne. 
  •  Ennyi sütögetéstől kicsit elkapott a diabétesz. Cukrász létemre azért sokalltam, legalább lehetett volna változatos, hiszen ebben rengeteg fahéjas süti sült, a 3. kötetben pedig kizárólag keksz. De ha már süt, akkor mellékeljenek a könyvhöz egy zacskó kekszet, mert megéhezik az ember közben.
  • Mindezek ellenére nem igazán érzem úgy, hogy annyi minden lett volna ebben a regényben. Az első fele gyakorlatilag ugyanazokat a köröket futja újra és újra, és a két alapproblémán és néhány éppen csak említésre méltó eseményen kívül nem nagyon történik benne semmi. A második felére összeszedi magát a történet.
  •  Ez, ahogy az első is, igencsak olvastatja magát, és minden hibája ellenére nagyon nehéz letenni.
  •  A második és a harmadik kötetben észrevettem, hogy random eltűnnek a karakterek. Néha beköszönnek, hogy szia, itt vagyunk! Jól vagyunk! De semmilyen különös szerepük nincs. Ebben a kötetben például ez Josh, az Örökkön örökké: Lara Jean-ben pedig Gen és egy-két jelenetet kivéve John volt, és a legmeglepőbb módon Margot, akiért nem rajongtam, de iszonyú keveset szerepelt.

Örökkön örökké: Lara Jean:

   A harmadik és egyben befejező résszel kapcsolatban is vegyes érzéseim vannak. Egyrészt ott kavarog bennem, hogy talán meg sem kellett volna írni, másrészt viszont őrületesen tombol bennem, hogy miért nincs folytatva? Ennek több oka is van, a legfőbb viszont az, hogy a fő szálak, amik ezt a regényt mozgatták egyszerűen nem lettek befejezve.  De nézzük is a főbb gondolatokat, amik eszembe jutottak a regény olvasása során:
  • A fő szál, a továbbtanulás a végletekig lett húzva, és végül is nem tudjuk meg soha már, hogy mi történik. Lara Jean és Peter is bekerül egy egy egyetemre, de hogy ott mi lesz velük, ez marad nyitott kérdés. 
  •  A szex is egy igen fontos kérdés ebben a regényben, de azt sem tudjuk meg, hogy Lara Jean hogyan éli meg a nagy elsőt. Engem például kifejezetten érdekelt volna, úgy hiszem, hogy emiatt és a 1. pontban leírtak miatt bőven megérdemelt volna a regény egy rövidke folytatást, amelyben tisztességes leírást kaphatott volna a könyv. Vagy esetleg egy picit hosszabb lehetett volna a lezárásokkal. De azt hiszem az írónő is érezte, hogy ebben a sorozatban ennyi volt.
  •  A két oldalanként való csokis keksz sütés iszonyatosan monotonná tette az egész regényt, tele van folyamatos ismétlésekkel.
  • Azt kell mondjam, úgy érzem, jellemfejlődés nem igazán történt a regényben. Sőt. Lara Jean maradt ugyanaz a kissé gyermeki, aranyos lány, aki hajlamos mindent IS túlgondolni. A végére azért voltak olyan tulajdonságai, amik idegesítővé váltak.
  • Változatlanul édes, és habos-babos könyv, ami azért segít elterelni a gondolatokat, és segít kikapcsolni.
  •  A New Yorki kirándulás zseni, több hasonló kellett volna bele. 
  • Ha Trina a szomszédban lakik, akkor miért költöztetőkkel költözik? 
  • Az egyetem kérdés sem volt túl reális sem túl jól kifejtve. Nem tudtuk meg, hogy milyen a képzés, csak azt hogy jó, meg hogy kinézetre beleszeretett az épületbe. Érdekesen festene, ha úgy választanánk iskolát, hogy milyen szép kút van az udvaron, amibe nem mellesleg belepisilnek a felsősök. Istenem de szeretnék én is ott lenni!
  • Chris szerepét tulajdonképp nem értem. A legjobb barátnő dolga, hogy mindig az ember mellett álljon, terelgesse vagy vele tartson ha valami idiótaságra készül az ember. Hogy helyrerakja az embert ha kicsúszik a lába alól a talaj, és mindig hallgató fülekre találjon az ember, ha valakinek beszéli akar. Én Chrisben semmit nem láttam ezek közül.
  •  Minden egyes komolyabb szál egyszerűen túl hamar le lett zárva. Túl sok minden történt, és semmi nem kapott kifejtést.
  • Peter anyjához lenne egy-két keresetlen szavam.
  • És van amit nem fogok megbocsátani az írónőnek soha. 
   Összességében szerintem az első könyv kiemelkedően jó, édes, aranyos, a második elmegy, és a harmadik tetszett a legkevésbé. Ez a sorozat a történet előrehaladtával egyszerűen elkopott.

A borító:

   Mindhárom eredeti borítót nagyon szeretem. Annyira illik hozzám! A színek remekül illenek egymáshoz, kellemes, harmonikus összkép jellemzi. Kifejezetten szeretem azt az idilli hangulatot amit ont magából, és tökéletesen passzol a történethez is. Különösen tetszenek a virágos apró részletek az utolsó borítón. Egyszerre hagyományos, picit talán hangulatban nekem a vintage-t idézi, összességében nem lehet betelni vele. Igazán csajos!

Árkategória: 

   A második kötet 3000, a 3. pedig 3300 forintos darabáron lehet a tiétek, azonban érdemes figyelni a márkaboltot, ugyanis sokszor van akció. Ebben a helyzetben különösen megéri támogatni egy-egy vásárlással a hazai kiadókat, ugyanis a fennmaradás a cél, hiszen mi is így juthatunk hozzá az új megjelenésekhez! 

Pár fontosabb adat:

Utóirat: Még mindig szeretlek!:


Eredeti mű: P.S. I Still Love You

Eredeti megjelenés éve: 2015

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás helye: Szeged

Kiadás éve: 2017, 2018, 2019

Oldalszám: 332

Kötés: puhatáblás, keménytáblás

ISBN: 9789634571407 (puhatáblás), 9789634571414 (keménytáblás)

Fordította: Benedek Dorottya

Címkék: énregény, 2010-es évek, ifjúsági, kortárs, középiskola, női főszereplő, romantikus, sorozat része





Fülszöveg:

   Lara Jean nem számított rá, hogy valóban beleszeret Peterbe. Ők ketten csak színleltek, aztán hirtelen ez már több lett egyszerű színjátéknál. Most Lara Jean minden eddiginél jobban összezavarodott. Amikor egy újabb fiú bukkan fel a múltjából, az iránta táplált érzelmei is visszatérnek. Szerethet egy lány egyszerre két fiút?
   A New York Times bestseller, A fiúknak, akiket valaha szerettem elbűvölő és őszinte folytatásában a felejthetetlen Lara Jean szemén át láthatjuk az első szerelmet. A szerelem sosem egyszerű, de talán részben ezért is olyan elképesztő.

Örökkön örökké: Lara Jean:



Eredeti mű: Always and Forever, Lara Jean

Eredeti megjelenés éve: 2017

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás helye: Szeged

Kiadás éve: 2018, 2019

Oldalszám: 336

Kötés: puhatáblás, keménytáblás

ISBN: 9789634574033 (puhatáblás), 9789634574040 (keménytáblás)

Fordította: Benedek Dorottya

Címkék: 2010-es évek, Amerika, énregény, humoros, ifjúsági, kortárs, középiskola, női főszereplő, párkapcsolat, romantikus, sorozat része, sajáthang




Fülszöveg:


   A legszerethetőbb történet fiatalokról, fiataloknak és lélekben fiataloknak!

   Lara Jean a legjobb végzős évét tölti. És még annyi minden áll előtte: egy osztálykirándulás New Yorkba; a végzősbál a barátjával, Peterrel; egy tengerparti hét a ballagás után. Aztán átköltöznek az egyetemre, ami elég közel esik az otthonához ahhoz, hogy hétvégenként hazaugorjon csokidarabos kekszet sütni.

   Az élet nem is lehetne ennél tökéletesebb!

   Legalábbis Lara Jean így gondolja… egészen addig, amíg váratlan híreket nem kap.

   Most a lánynak, aki fél minden változástól, újra kell gondolnia a terveit. De ha a szív és az ész két különböző dolgot súg, melyikre érdemes hallgatni?

   A fiúknak, akiket valaha szerettem sorozat nem csak top helyezett a New York Times sikerlistáján, de már tévésorozatban is hódít!
   Íme a trilógia meglepetés lezárása!
   Lara Jean levélíró napjai folytatódnak ebben a magával ragadó történetben.

   Légy részese örömeinek!


Összességében azt hiszem ez a sorozat 4 csillagot kap tőlem. Az első 5, a második 4, a harmadik pedig 3,5 csillagot.


2020. május 3., vasárnap

Ide süss! | Vaníliapudingos-túrós csigák 😵

Sziasztok!

   Ma ismét receptes poszttal érkeztem, remélem nem bánjátok! Ma egy vaníliapudingos-túrós töltelékes, kelt tésztás csigát/tekercset hoztam el, aminek mennyei puha a tésztája! A családnak nagy kedvence lett ez a finomság, amelyet bátran ajánlok mindenkinek kipróbálásra! A tészta pedig tökéletes más édes kelt süteményekhez, tekercsekhez is, próbáljátok ki más ízekben is!




Hozzávalók a tésztához: 

  • 60 dkg liszt
  • 1 citrom héja
  • 1 csipet só
  • 3 dkg élesztő
  • 5 dl tej
  • 1,5 teáskanál kristálycukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojás sárgája
  • 30 g porcukor
  • 2 evőkanál olvasztott vaj

Hozzávalók a töltelékhez:

  • 1 csomag főzős vaníliás pudingpor
  • 6 evőkanál kristálycukor
  • 5 dl tej
  • 1 teáskanál vaníliaaroma
  • 450 g túró
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 citrom héja

Tetejére:

  • porcukor
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál olvasztott vaj, vagy ugyanennyi tej

Elkészítése:

  1.  Az élesztőt felfuttatjuk 1,5 dl meleg tejben (az összes tejet célszerű megmelegíteni), 1,5 teáskanál kristálycukorral.
  2.  A lisztben elkeverjük a porcukrot, a sót, a citromhéjat és a vaníliás cukrot.
  3.  Ha az élesztő felfutott, a lisztes keverék közepébe mélyedést készítünk, ide öntjük a felfuttatott élesztőt, a porcukrot, az olvasztott vajat és a tejet. Én a tejet gyúrás közben fokozatosan öntöm mindig hozzá, nehogy túl sok legyen. Összegyúrjuk a tésztát. 
  4.  Meleg helyen 1 óra alatt duplájára kelesztjük, s közben elkészítjük a tölteléket.
  5.  A pudingport elkeverjük csomómentesre a tejben, majd folytonos keverés mellett sűrűre főzzük, majd még melegen 2 evőkanál kristálycukrot és vaníliaaromát teszünk bele. Kitesszük hűlni. 
  6.  Miközben a puding hűl, összegyúrjuk a túrót a kristály és a vaníliás cukorral, a citromhéjjal.
  7.  Ha a puding eleget hűlt, összekeverjük a túrós résszel.
  8.  Ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán kinyújtjuk téglalap alakúra.
  9.  Megkenjük a töltelékkel, feltekerjük a hosszabbik oldalánál fogva (a végét én tojással meg is szoktam kenni), és 2 cm vastag szeleteket vágunk belőle. Picit el is szoktam lapítani.
  10.  Megkenjük tojással a tetejét.
  11.  Előmelegített sütőben 180°C-on aranybarnára sütjük.
  12.  Még forrón megkenjük olvasztott vajjal vagy tejjel, és ha kihűlt, porcukrozzuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!