Könyvértékelő - W. W. Hallway - A bíbor lakosztály 🎭

   Eljött ez a pillanat is, amit még mindig nehezen fogok fel. Befejeztem. Március vége óta szenvedtem vele, és annak ellenére, hogy annyira borzasztó azért nem volt, nem ez volt életem olvasási élménye. Én ebben az értékelésben nem abba a kategóriába fogok tartozni, akik pozitív kritikával fogják illetni a könyvet, ennek több oka is van, mindet kifejtem természetesen. Viszont iszonyatosan örülök, hogy vége, és vele együtt az olvasási válságomnak is. Szeretném megköszönni anyukámnak, apukámnak, a kutyámnak, a szomszéd Rózsika néninek és Marika néninek a másik utcából hogy segítettek elérni az álmaimat. Nélkülük most nem tartanék itt. 
   A regény erotikus regény, és az értékelésben is előfordulhatnak az idézetek által szexuális tartalmú sorok finoman megfogalmazva, de ha nem szereted az ilyen témát, vagy kiskorú vagy, kérlek ugord át az idézetes részeket, melyeket az írásmód fül alatt találsz a felsorolásokban. 🤭

Minden, ami belülről fakad:

Írásmód:

   Talán ez az egyik legfontosabb része egy könyvnek, ha ez nem stimmel, hihetetlenül tönkre tudja tenni az olvasási élményt. És nos, be kell valljam ebben a könyvben talán ez volt a legrosszabb. Magával a fogalmazással nincsenek bajok. Szépen ír, érzékletesen, lendületesen és élvezhetően, ellenben olyan mondatokat használ, hogy a hajamat kitéptem vagy éppen visítva röhögtem rajta. És nem egy, nem kettő ilyen gyöngyszem akadt benne, én visítottam volna, néha annyira felidegesített, hogy ez mégis mi a szent mókus töke virága? Na, de, hogy ne csak a levegőbe beszéljek, hanem értsétek is min akadtam fent ennyire, elhoztam nektek a best of bíbor lakosztály válogatást, a legjobbakat, a kedvenceimet; a legrémesebb szemkikerekítő mondatokat:

• Nyelt egy keserűt, és megreszelte a torkát - az egyik kedvencem. Megköszörülte. Esetleg. De azt, hogy megreszelte nem tudom hova tenni... Sajt vagy, fiam, sajtreszelőn reszelted a torkodat? Remélem!
• Nyugtatóan megsimogatott, végighúzva a tenyerét a hasamon, egészen a mókusbundámig - ó, a másik kedvenc. Minden alkalommal mikor ezt a mondatot valaki leírja, egy mókus valahol a világban öngyilkos lesz. Mellesleg a borotva a barátod. Vagy a gyanta. Csak a mókusokat ne bántsd.
• Örülök, hogy eltaláltam a méretedet... Akkor csak szeretgesd nyugodtan, remélem, jó barátok lesztek - csak szerintem nem szexi ez? És csak szerintem nem érzéki? Inkább röhejes.
• "érzem a seggeden, hogy lúdbőrzöl" - ez még elég lightos, de azért fennakadt a szemöldököm.
• Egy extrémszex-barlang ugyan kissé fura helyszín, de hát a szerelem bárhol megterem, Cupido a kuplerájban is nyilazhat, Ámor deleje ánuszrózsák közt is kibontakozhat. - Bár egy olyan világban élhetnék, ahol a vörös rózsák helyett ánuszrózsák teremnek a kertemben! Bár a szagot azt nem akarom elképzelni.
• Akkor büntetésből elzárom előled a tejszínemet - remélem legalább négy órán át hűtőbe teszed a tejszíned, mert habtejszín nem verhető utána belőle. Jobb ha tőlem tudod. Cukrász vagyok.
• kukikalitka - a regény tele van olyan szavakkal, amiket maximum ősanyáink használtak, de még nagyon azok se. Elmentem a vizelde szó mellett, mert azt akár el is tudom képzelni, hogy valaki használja akár irodalmi körökben. De olyan élethelyzet nincs, amikor a Józsi bácsi panaszkodik a Katinka néninek, hogy szorítja a kukikalitka. Teljesen biztos, hogy nincs. De ha valaki használja a vizelde vagy a kukikalitka szavakat az kérem jelentkezzen kommentben.

   Szerintem sikerült átadnom az érzést, ami kerülgetett az olvasás alatt... röhejes, már-már komikus, ami a lapokon folyt. És még voltak szépségek, de én a harmatozó kehely és társai mellett már rutinosan elmentem. Mármint, hogy messzire elkerültem. Értitek, no.
   Még fordítási hiba sem lehet, ugyanis az író magyar...

Belső építészet - a minőség is számít:
   A belső minőséggel nagyon elégedett vagyok. Szép vastag lapok, amelyek kiváló minőségűek, a tördelés is egészen tetszik, de a keskeny margó elsőre nagyon furcsa volt. De belegondolva szerettem. A betű mérete ideális, nem apró és nem is nagy. Tökéletes. Kényelmesen olvasható. A külső minőséggel nem voltam annyira megelégedve, de azt majd a borító fül alatt fejtem ki.

A történet az első:

    A történettel nem volt bajom. Annyi. Maga a történet érdekes, ez a világ számomra teljesen ismeretlen, érdekes volt belelátni, és teljesen hitelesnek tűnt, szerintem igen sok anyaggyűjtés állhat mögötte. Az újságírós vonalat is szerettem, ez is nagyon érdekes. Mondom, maga a történet tetszett, egyedül a cselekmények lefolyásával volt bajom. 

   Olyan lassúnak éreztem! Nem pörögtek a lapok az ujjaim között, két vagy három olyan esemény történt a regényben, ami fő volt, a többi csak időhúzás, mindez sokszor olyan nyálban tocsogva, hogy féltettem a lapokat. Az elején elkezdte szépen felépíteni a cselekményt, a szereplőket is nagyon jól terelte egy mederbe, de utána elvesztette a figyelmem. És ekkor én még nagyon akartam szeretni! Nem tudott lekötni. Néha erőt vettem magamon, hogy folytassam, mert a történet érdekelt, de mindig elterelte a figyelmem a kutya, a kertben szálló pillangó, egy porszem vagy a szomszéd a fűnyíróval. Inkább feküdtem a paplanon és a felhőkben formákat kerestem, mint folytattam a történetet, ami egyébként tényleg tetszett! 

   A "bevezetéssel" és a "tárgyalással" azon kívül, hogy unalmas volt, de jó történetű, úgy nagyon nem voltak problémák szerintem. Elmentem a hatalmas Szürke 50 árnyalata utálat mellett a regény elején (amit én sem kedveltem, de nyíltan, megjelent kötetben sosem szidnám, legyen akármilyen rossz is), elmentem minden hülyeség és szenvedés mellett... Ellenben a vége... na amiatt iszonyatosan dühös vagyok. Végig Ryan Hill borzasztó titkairól és sötét múltjáról mesél, amikről nem tudunk meg az ég adta világon semmit! Egyet? Egy titok kiderül? Könyörgöm, egy 432 oldalas regényről van szó! 432 oldal nem volt elég, hogy kifejtsd a karaktert? És ennyi szenvedés után ilyen brutális függővéggel lezárni valamit?! Nem ezt érdemlem! Ráadásul a regény 2015-ben jelent meg, 4 éve nincs folytatás, molyon sincs jelölve, hogy érkezne valaha, hiszen az írónő (valószínűleg, nem találtam róla semmit, azon kívül, hogy magyar) másik műve, a Sebző vágyak nem ebben a világban játszódik. Szóval ha még nem is sorozat, és itt elvágta a karaktereket, a világot, mintha csak félbe hagyta volna a regényt, akkor leszek csak igazán ingerült! Az egyetlen dolog a titok, ami miatt szerettem volna a végére érni, és hogy nem tudtam meg... legszívesebben földhöz ba... akarom mondani megsimogattam volna ezt a fantasztikus irományt... ízesen... egy baltával. Inkább még 100 oldal, mint ez a semmi. És, hogy a karaktereket sem sikerült érdemben összehozni... pár csókot, egy szexjelenetet és folyamatos esdeklő pillantást, erotikus gondolatokat folyamatos egymásra gondolást kaptak... Nesze semmi, fogd meg jól. Az tetszett, hogy a szex nem volt túltolva benne, nem szeretem, mikor egy könyv egy szimpla olcsó pornó. De azt sem kedvelem, ha nincs a karakterek közt semmi. Meg kell találni az arany középutat. 

A karakterekről szakszerűen:

Joanna Chandler:

   Szerettem benne, hogy rámenős, vakmerő, bátor, úgy nagyon nem volt vele bajom.

Ryan Hill:

   Az elején nagyon szerettem. Érdekes figura, jó gondolatokkal, de a végén ez a tulajdonsága olyannyira ki lett hangsúlyozva, hogy ez egy kicsit zavaróvá vált. Kicsit túl sok lett.

Mike és Becca:

   Őszintén megmondom nektek, ők voltak a kedvenceim. Hihetetlenül aranyosak, a tökéletes, idilli páros, akik igazán szerethetőek. Bár többet tudtunk volna meg róluk! Az ő történetükre sokkal inkább vevő lettem volna.

A borító:

   A virág nagyon tetszik, de nekem kissé talán túl egyszerű és a betűk sem a kedvenceim. Kissé merev, féltem, hogy megtöröm. Szerencsére nem lett baja, jó a ragasztása. A szélein könnyen felpöndörödött a fólia ami a puha borítót védte, a sarkain főleg.

Árkategória:

   Eredeti áron elvileg 3700 Ft, én ennyit személy szerint biztosan nem adnék érte. én 890 Ft-ért szereztem be egy kisboltból. Legolcsóbban most az Igazi Könyvdiszkontnál tudjátok beszerezni 1500 Ft-ért.

Pár fontosabb adat:

Kiadó: Art Nouveau

Kiadás éve: 2015

Oldalszám: 432

Kötés: puhatáblás

ISBN: 9786155104565

Címkék: erotikus, romantikus

Fülszöveg:

   A lelkes és tehetséges újságírólány, Joanna Chandler egy bulvárlapban ír szerelmi jó tanácsokról és szexpraktikákról, miközben a címlapra jutásról ábrándozik. Amikor váratlan lehetőséget kap arra, hogy az első oldalon tudósíthasson egy botrányszagú előadásról, bomba sztorira számít. A nagy durranás azonban elmarad, reményeit romba dönti hűtlen partnere, életébe pedig berobban egy lenyűgözően vonzó, szellemes, ám bosszantó ismeretlen. Ryan Hill.

   A nem hétköznapi szexuális szokásokat kutató kultúrantropológus a nőkről vallott nézeteivel alaposan magára haragítja a lányt, aki ráadásul az állását is majdnem elveszíti miatta. Mégis vele kell oknyomozó riportra szövetkeznie, hogy aztán kalandozásaik során a férfi furábbnál furább erotikus klubokba csábítsa. Yana egyre mélyebbre merül a szenvedély birodalmába, feltárul előtte Ryan komor múltja, és súlyos titkok közelébe jut. Köztük a legveszélyesebb: mit rejt valójában a bíbor lakosztály?

Összességében nem a legrosszabb könyv, valószínűleg sokatoknak tetszeni is fog, de engem nem tudott megnyerni. 3 csillaggal tudom illetni.