2017. február 25., szombat

Könyvértékelő - Jasinda Wilder - Falling Into You - Zuhanok beléd 🌠


   Sajnálom. Tényleg. De én ebbe a könyvbe nem zuhantam bele. Nem mondom, hogy rossz volt, de hasonló témában olvastam már sokkal jobbat. És el is árulom, miben csalódtam.

   Szerencséje, hogy iszonyú jól indult. A részemről botorság volt, de nem olvastam fülszöveget, így kissé sokkot kaptam, mikor a megszeretett szereplőmet tragikusan felnyársalja egy fa... Csak ültem percekig a buszváróban, fogalmam sem volt mit kezdjek az életemmel, hisz még a kötet negyedét sem olvastam el, és már meghalt az, akit a főszereplőnek hittem, fogalmam sem volt róla, mit fogok ez után kapni a kötettől. Nem egészen azt, amit vártam. Hirtelen belecsöppentünk egy új férfi karjaiba, túl hirtelen történnek meg a dolgok, az olvasó arra sem kap időt, hogy levegőhöz jusson. 


Az értékelésem éppúgy kettéoszlik, mint a könyv.



Kyle...

   Lassú, hirtelen véget érős, de aranyos történet volt az övék, vártam, hogy esetleg a kötet elején összejönnek, és a szerelmüket kíséri végig a könyv. Ez a rész szépen kidolgozott, nem összekapkodott, és jól vezeti végig a cselekményt. Aztán egy hirtelen vágással vége az egésznek, és oldalak múlva csak kapkodja a fejét az olvasó, hogy itt mégis mi a fene történt. Ez volt az egyetlen rész, aminél könnyek szöktek a szemembe, borzasztó érzés volt végigkísérni Kyle haláltusáját, és ahogy meghalt... az egyik pillanatban sírás, aztán pedig jön...


Colton...

  Ééés... mintha nem is ugyanaz a történet lett volna. Nem tudom mi történt. Szépen le kellett volna vezetni, nem ide oda csapongani. Tipikusan 2 sérült karakter egymásra találása volt ez, amitől most már kezdek kicsit besokallni. Egy szép szerelmes regényt szeretnék olvasni, amiben NINCS tragédia. NEM hal meg senki. NINCS tragikus múltja semelyik főszereplőnek. EGYÜTT lesznek. Bár, ha jobban belegondolok... ez az, amiből túl kevés van. Néha ez a tragikus vonal is jó, de egyszerre sok volt. Ráadásul az utána következő is hasonló volt... Jól belemarkoltam.
   Coltonnal alapvetően nincs semmi bajom, igazából kellemes karakter. Erős múltja van, az tény. És borzasztó sok mindent ki kellett bírnia... És nem utolsó sorban szexi, az tény. 


Nell...

   Semleges karakter. Nem utáltam. Nem szerettem. Megértem, hogy a bűntudat borzasztó nehéz érzés. Megértem, tényleg. És tudom, hogy van ennyi éven át ilyen. De annyira feledhető volt ő is...

   A történetet 16.-án fejeztem be. És az értékelést pedig most, 25.-én írom. És már kiestek a részletek, nem emlékszem a történésekre tisztán, (egyedül Kyle halála az amivel kapcsolatban mindenre emlékszem) tehát nem maradt meg bennem mélyen. Ez által azt mondhatom, ez van, akinek felejthető. De nincs olyan történet ami minden egyes olvasót meg tud érinteni (vagy csak ritka az ilyen), nem tetszhet mindenkinek ugyanaz. Unalmas lenne a világ. 😊Ennek ellenére mégis azt mondom, bátran olvassa el mindenki, aki egy kicsit mélyebb tartalommal megáldott romantikus könyvre vágyik, kedveli a tragikus vonalat és egy mindenhol szépen dekorált fiatalembert. 



A borító alapvetően tetszik, az a kis rózsaszín üdítő a sok szürkeségben, tetszik a két karakter arca, a betűtípus nem a kedvencem, de ehhez a könyvhöz tökéletesen illik. A rubin (és a többi pötyi) pöttyös logó pedig minden könyvüket feldobja.




Nekem ez most...



5/3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése